Néhány hete elkészült a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ODÚ online adatbázisa, amely a mesterséges odúkban, költőládákban, műfészkekben fészkelő madarak költését vizsgáló és az odútelepeket működtető csoportok számára készült. Az adatbázist az MME...(2009/11/21) tovább
>>
A természetes faodvakba és a mesterséges madárodúinkba a madarak és emlősök mellett sok rovarfaj, elsősorban méhek, darazsak, köztük a lódarazsak is beköltözhetnek. A darázsfészek...(2009/09/05) tovább
>>
Idén harmadik alkalommal hirdette meg a "Fészkelődő" Odúkészítő pályázatot Heves, Borsod és Nógrád megye általános iskola diákjai számára a Magyar...(2009/05/20) tovább
>>
A Madarak és Fák Napja alkalmából a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi csoport és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság...(2009/03/17) tovább
>>
Ezeken az oldalakon mutatjuk be a természetes és mesterséges odúkban megtelepedő közismert vagy ritka fajokat. Természetesen részletesebben a madarakat mutatjuk be, de röviden az odúkban megtelepedő emlősökkel és ízeltlábúakkal is foglalkozunk.
A madarak közül számos faj költ természetes vagy mesterséges fészekodúkban. Az alábbiakban felsoroljuk a legismertebb hazai odúlakó madarakat, legyenek azok odúkészítők (harkályok) vagy mások által készített odúkat elfoglaló madarak.
A közismertebb fajok közül azok is szerepelnek a listában, amelyek nem elsősorban odúkban költenek, de jellemzően megtelepednek mesterséges fészekodúkban és költőládákban is.
Egy-egy faj nevére kattintva az MME Monitoring Központ honlapján megtalálható adatbázisban az adott faj oldala nyílik meg, amelyen számos információ, fotók és sok esetben hangok is megtalálhatóak.
Lentebb egy táblázatos összefoglaló tekinthető meg, néhány odúlakó madárfaj fészkével és költésével kapcsolatos alapvető információkkal.
Az alábbiakban néhány közismert hazai odúlakó madárfaj életébe tekinthetnek be látogatóink, ahol elsősorban weboldalunk témájának megfelelően, az odúban való fészkelésre és az ott történő eseményekre koncentrálunk.
Szerkesztette: Nagy Csaba és Nagy Károly
A fotókat készítette: Nagy Csaba
Tojásokon kotló örvös légykapó
Örvös légykapó
Tudományos név: Ficedula albicollis Angol név: Collared Flycatcher
Tölgyesek és bükkösök gyakori költő faja. Ritkán elegyes erdőkben és öreg parkokban is költ. Költöző madár.
Fészek:
A hímek április közepén - végén foglalják el a költőodúkat. A hímek egy része több territóriumot is véd. A tojók általában az odú minősége alapján választanak maguknak párt. Egy hímnek több párja is lehet. A tojó május első napjaiban építi fűszálakból, kevés levélből, növényi rostból álló fészkét. 2-3 napon belül befejezi a fészek építését.
7 tojásos örvös légykapó fészekalj
Tojás:
Számuk: (4 -) 6-7
Mivel a hímek lehetnek több nejűek is, ezért vannak elsődleges tojók, amelyeknek nagyobb a fészekalja és vannak másodlagos tojók, melyeknek 2-3 tojásos a fészekalja van. A tojások mérete: 16,6 * 13 mm, s rikítóan világos kékes-zöld színűek.
Költési periódus - kotlás hossza:
Évente csak egyszer költ. Az inkubációs időszak hossza: 12-15 nap. A tojó egyedül kotlik, s a fészekalj teljessé válása előtt megkezdi azt.
Fiókanevelés:
Hossza 13-16 nap között változhat. Mindkét szülő etet, az etetés sűrűsége függ a fészekalj nagyságától és a fiókák korától. Rossz időjárási viszonyok esetén a fiókanevelés 18 napig is elhúzódhat.
A fiókanevelés időszakában a légykapókra jellemző táplálékszerzési módokat háttérbe szorítja és a cinegékhez hasonlóan, keresi az ágakon, leveleken és a talajon a rovartáplálékot.
Balra frissen kelt fiókák, jobbra 11-12 napos fiókák, melyek jellegzetesen helyezkednek el az odúban
Védelem:
Mesterséges odútelepen könnyen megtelepedő faj. Egyes telepeken a széncinegék után a leggyakoribb fészkelő, sőt évről évre nagyobb számban költ, s előfordul, hogy domináns fajjá válik az adott telepen. A „B” típusú odút is kedveli, de nem veti meg a „C” típusú légykapó odút sem. A hímek igen kis revírt tartanak, ezért ahol számíthatunk megtelepedésére, ott sűrűbben lehet az odúkat kihelyezni.
Fotó: Tasnádi László
Széncinege
Tudományos név: Parus major Angol név: Great Tit
Közismert faj, hazánkban a legnagyobb méretű cinege, állandó madarunk. A leggyakoribb odúlakók egyike. Optimális élőhelyei a lomberdők, azok közül is inkább az idősebb tölgyeseket kedveli. Rendszeresen költ fenyvesekben, égererdőkben, gyümölcsösökben, parkokban és kiskertekben.
Fészek:
A fészkét gyökér és durva fűszál alapon mohával, főleg állati szőrrel és egyéb puha anyaggal béleli. A fészket csak a tojó építi.
13 tojásos széncinege fészekalj (1. költés)
Tojás:
Számuk: (6 -) 8-10 (- előfordul 15)
A tojásai fehér alapon vörhenyesen mintázottak. A mintázat színe és sűrűsége a tápláléktól és a költés számától függhet. A mérete a legnagyobb a cinegék között: 18,2 * 13,4 mm
Költési periódus - kotlás hossza:
Az első tojásokat időjárástól és tengerszint feletti magasságától függően április elejétől közepéig rakja le. Ez az első költés kezdete. A populáció egy része másodszor, május végén - június elején újra kezdi a költést.
Minél sikeresebb az első költés, annál kevesebb a második költésbe kezdő párok száma és a tojások száma is csökkenhet. A kotlás az utolsó tojások lerakása előtt 1-3 nappal kezdődik.
Frissen kelt fiókák és kelés előtti tojások
Az inkubációs időszak hossza: (10 -) 13-14 (- extra esetben 22) nap. Az első fióka kikelését követően 2-3 napon belül kikel a többi is. Csak a tojó kotlik. Ha elhagyja a fészket, betakarja a tojásokat.
Fiókanevelés:
Hossza 15-22 nap között változhat. A fiókákat mindkét szülő felválva eteti. Egy-egy fészekalj felnevelése alatt akár 10 000 alkalommal is hozhatnak eleséget a fiókák számára. Tápláléka hernyókból, lepkékből és egyéb rovarokból áll a költési időszakban. (Télen gyakran az olajos magvakat is fogyasztja.)
Balra 5-6 napos, jobbra kirepülés előtti kb.15 napos széncinege fiókák
Védelem:
Nagyfokú alkalmazkodó képességének köszönhetően minden odútelepen megtalálható, mint az egyik domináns költő faj. Számára a „B” típusú 32 mm berepülő nyílású odú a megfelelő, amelyet az erdő típusától és korától függően 30 - 50 méterenként ajánlott elhelyezni.
Eleséget hozó kék cinege tojó
Kék cinege
Tudományos név: Parus caeruleus Angol név: Blue Tit
A cinegék közül a második leggyakoribb hazai odúlakó faj. Optimális élőhelyei az idősebb lomberdők, mindenhol megtalálható és költ ahol a széncinege is, de a kiskertekben ritkább.
Fészek:
A fészkét, ellentétben a széncinegével, kevés gyökér és fűszál alapra építi, inkább sok mohát használ, s főleg állati szőrrel és egyéb puha anyaggal béleli. Magassága 6-9 cm. A fészket csak a tojó építi.
Tojás:
Számuk: (7 -) 10-13 (- előfordul 16, ha több tojó összetojik egy fészekbe)
A tojásai kisebbek, mint a széncinegéé, szintén fehér alapon vörhenyesen mintázottak, főleg a felső fele mintázottabb. A mintázat színe és sűrűsége a tápláléktól és a költés számától függhet. A mérete: 16,2 * 12 mm
12 tojásos kék cinege fészekalj (1. költés)
Költési periódus - kotlás hossza:
Az első tojásokat április elejétől közepéig rakja le, de mindig néhány nappal előbb, mint a széncinege. Ez az első költés kezdete. A populáció kisebb része másodszor, május végén - július elején újra költ. A kotlás az utolsó tojások lerakása előtt kb. két nappal kezdődik. A kotlás hossza: (12 -) 13-16 (- extra esetben esős, hideg időben 21) nap. Az első fióka kikelését követően 2-3 napon belül kikel a többi is. Csak a tojó kotlik.
Fiókanevelés:
Hossza (15 -) 17-18 (-23) nap között változhat. A fiókákat mindkét szülő felválva eteti. Egy-egy fészekalj felnevelése alatt akár 6-7000 alkalommal is hozhatnak eleséget a fiókák számára. Tápláléka hasonló a széncinegéhez, amely hernyókból, lepkékből és egyéb rovarokból áll a költés időszakban.
Balra 1-2 napos fiókákon a kék cinege tojó, jobbra kirepülés előtt álló fiókák
Védelem:
A szén- és kék cinege közös élőhelye miatt a fészkelési helyekért és bizonyos esetekben a táplálékért is versenyezhetnek. Ezért célszerű számára az „A” típusú 26-27 mm berepülő nyílású odút kihelyezni 1,5-2 m magasan. Az adott telepen ajánlott minden 5-6. odúnak „A” típusnak lenni. Ha nem talál „A” típust, akkor „B” odúban is fészkel.
Fotó: Adorján Péter
Csuszka
Tudományos név: Sitta europaea Angol név: Nuthatch
Gyakori állandó madarunk. Főként az öreg lomberdőkben, elegyes erdőkben, ritkábban tűlevelű erdőkben fészkel. A párok egész évben összetartanak és rendkívül területhűek.
Fészek:
Jellegzetes, rendetlennek tűnő fészket épít, fakérget, háncsot és leveleket hord össze, amelyeket apró pikkelyek, szálak formájában rak a fészekbe. Külön fészekcsészét nem épít.
10 tojásos csuszka fészekalj
Tojás:
Számuk: (4 -) 6-8 (- ritkán 13)
A tojások jellegzetes nagy barnás foltosak, nagyobbak a széncinege tojásainál. Elég jellegzetesek, és mivel nem épít fészekcsészét, így az apró fészekanyag pikkelyek között figyelhetők meg a fészekben. A mérete: 19,7 * 14,4 mm
Költési periódus - kotlás hossza:
Évente csak egyszer költ. A hazai odúlakók közül a legkorábban rakja tojásait. Március végén - április elején már teljes a fészekalja. A tojó az utolsó tojás lerakásakor kezdi a kotlást. A kotlás hossza: 14-18 nap.
Balra 2-3 napos fiókák, jobbra kirepülés előtti fiatalok
Fiókanevelés:
Hossza 23-25 nap között változhat. A fiókákat mind két szülő eteti főleg mezei poloska lárvákkal, különböző hernyókkal, pókokkal és kisseb bogarakkal.
Már messziről jól felismerhető a csuszka által elfoglalt odú, a madár méretére tapasztott berepülő nyílásról Az odúnak nem csak a berepülő nyílását tapsztja be, hanem más réseit is, pl. a tetőt is rögzíti, ezért óvatosan vegyük le ezen odúk tetejét, mert a lehulló száraz sár összetörheti a tojásokat!
Védelem:
A „B” típusú mesterséges odúban megtelepíthető, amelynek nyílását sárral a tojó a saját méretére szűkíti. Gyakran még az odún máshol lévő nyílásokat is betapasztja, ezért a csuszka által elfoglalt odú messziről jól felismerhető. A következő években is ugyanazt az odút foglalja el a fészkelő pár.
